Mi a brainspotting lényege?

A brainspotting azon a felismerésen alapul, hogy idegrendszerünk a középagy és a limbikus rendszer bizonyos részeiben testi szinten „tárolja” a nehéz élményeket, amelyekhez a tudatos gondolkodásunkkal sokszor nem tudunk elérni, viszont testi tünetekben és érzelmi elakadásokban tovább élnek. A brainspotting elmélete szerint képes elérni ezeket a kéreg alatti (szubkortikális) területeket, a szem fókuszán keresztül segít oldani a feldolgozatlan, „elzárt” élményeket anélkül, hogy a traumát újra át kellene élni érzelmi szinten, vagy részletesen elmesélni.

A brainspotting alapját a kettős ráhangolódás adja:

•    A segítő által biztosított empatikus, megtartó kapcsolódás (a módszer kidolgozója, David Grand ezt limbikus viszontáttételnek nevezi).

•    A test és az idegrendszer öngyógyító folyamataira való ráhangolódás, az ezen keresztül történő feldolgozás.

Hogyan zajlik egy ülés?

Sokszor elég, ha csak egy nehéz érzést vagy testi tünetet hozunk be, nem szükséges konkrét emléket felidézni vagy elmesélni. Közösen megkeressük az ún. brainspotokat, ezeken keresztül férünk hozzá azokhoz az élményekhez, amelyek mélyebb agyi területeken tárolódnak. Ezeket fókuszált mindfulness módszerrel dolgozzuk fel. 

A feldolgozást segíti a bilateriális zenei stimuláció is, amely nyugtatóan hat az idegrendszerre. Miközben a kliens a testi érzeteire figyel, a kísérő biztonságos keretet teremt számára. A folyamat gyengéd, mégis mélyen hat. Biztonságos, olyan mélyre visz, amennyire a kliens számára elviselhető. Van, aki már egy alkalom után változást tapasztal, másnak több ülésre van szüksége. 

A brainspotting nem veszélyes, elrontani nem lehet, az agy természetes önszabályozó és egyensúlyra törekvő folyamatait használja.

Mit élhetünk át feldolgozás közben?

A feldolgozás élményei nagyon sokfélék lehetnek. A kezdeti nehezebb érzéseket sokszor fokozatosan kellemesebb tapasztalások váltják fel. Vannak, akik nyugalmat, szabadságélményt, boldogságérzést vagy mély felismeréseket élnek át, másoknál fokozatos, csendes változások jelennek meg, amelyek testileg és lelkileg is érezhetőek. 

A feldolgozás az ülés után is folytatódik, napokkal később is hozva új felismeréseket vagy könnyebb érzéseket.

Milyen problémák esetén segíthet?

A Brainspotting különösen hasznos lehet például

• szorongás, feszültség kezelésében,
• visszatérő negatív élmények vagy zavaró emlékek feldolgozásában,
• kapcsolódási nehézségek javításában, a bizalom kialakításában,
• káros szokások vagy viselkedésminták esetén,
• lelki eredetű testi tünetek javításában (az orvosi vizsgálatot és kezelést természetesen nem helyettesíti),
• rossz hangulat, levertség, belső üresség esetlén.
  
  

Nemcsak traumák feldolgozásában hatékony, hanem teljesítményfokozásban is: sportolók, művészek, színészek és előadók is használhatják, hogy jobban kihozzák magukból a bennük rejlő lehetőségeket.

A brainspotting előnyei

A kliensek gyakran számolnak be arról, hogy:

• csökken a fájdalom és a testi feszültség,
• kevésbé fájdalmasak a korábbi emlékek,
• csökkennek a negatív gondolkodási minták,
• javul az alvásuk minősége,
• nő az energiaszintjük és életkedvük.

Kapcsolat az EMDR-rel

A brainspotting szoros rokonságban áll az EMDR terápiával, David Grand, a módszer alapítója, 2003-ban az EMDR-ből fejlesztette tovább. Mindkét módszer az idegrendszeri szinten tárolt traumatikus élmények feldolgozására fókuszál. A brainspotting kevésbé strukturált, rugalmasabb és kevésbé verbális, az EMDR-hez képest még kevésbé kutatott módszer, ugyanakkor ígéretes kutatási eredmények mutatkoznak a trauma, a szorongás és a teljesítményoptimalizálás terén. A vizsgálatok szerint hasonlóan hatékony lehet a PTSD kezelésében, mint az EDMR és segítséget nyújthat akár szorongás vagy depresszió esetén is. (Hildebrand, Grand & Stemmler, 2017)

Ha úgy érzed, benned is vannak beragadt emlékek, nehéz érzések vagy visszatérő tünetek, és szeretnél ezekkel kíméletesen, mégis mélyen dolgozni, akkor a brainspotting lehetőséget adhat arra, hogy felszabadulj és könnyebben kapcsolódj önmagadhoz, kiegyensúlyozottabbá válj.

Szeretettel várlak, ha kipróbálnád ezt a módszert, és biztonságos keretek között indulnál el a feldolgozás útján.

Források:

Corrigan, F., & Grand, D. (2013). Brainspotting: recruiting the midbrain for accessing and healing sensorimotor memories of traumatic activation. Medical hypotheses, 80(6), 759–766. https://doi.org/10.1016/j.mehy.2013.03.005

Corrigan, F. M., Grand, D., & Raju, R. (2015). Brainspotting: sustained attention, spinothalamic tracts, thalamocortical processing, and the healing of adaptive orientation truncated by traumatic experience. Medical hypotheses, 84(4), 384–394. https://doi.org/10.1016/j.mehy.2015.01.028

Hildebrand, A., Grand, D., & Stemmler, M. (2017). Brainspotting – The efficacy of a new therapy approach for the treatment of posttraumatic stress disorder in comparison to Eye Movement Desensitization and Reprocessing. Mediterranean Journal of Clinical Psychology, 5(1). Doi 10.6092/2282-1619/2017.5.1376

Szabó, Zs. (2023. október 31.). Brainspotting – Egy új pszichoterápiás módszer. WEBBeteg. https://www.webbeteg.hu/cikkek/psziches/29333/brainspotting-pszichoterapias-modszer

Kép: Adobe Stock